Erre azért van szükség, mert a legtöbb online hitelkalkulátor nem képes ezt kiszámítani, csupán az általunk igényelt összeg nagysága és a futamidő alapján kidob egy értéket. Vannak persze ennél némileg összetettebb hitelkalkulátorok is, de a többségük nem vesz figyelembe olyan tényezőket mint az egyéb hitelek, a háztartás teljes jövedelme, a jövedelemből eltartottak száma vagy az esetleges plusz fedezet bevonásának lehetősége.

A hitelképesség elsődleges feltétele banktól függően 3-6 hónap munkaviszony és igazolható, minimum 60 ezer forint nettó jövedelem, ami mellett egyre több helyen igazolni kell, hogy a munkavégzés helye 1 évnél régebben létező cég. Amennyiben ezen feltételeknek megfelelünk, még nem jelent automatikusan hitelképességet, csupán annyit, hogy a bank hajlandó szóba állni velünk.
Amennyiben egyedüli hiteligénylőként adjuk be a kérelmet, akkor a jövedelemre korábban felvett aktív hiteleket, illetve a jövedelemből eltartott kiskorúakat is figyelembe kell venni.

A hitel összegét és futamidejét úgy kell meghatároznunk, hogy annak törlesztőrészlete a legtöbb banknál nem lehet magasabb a jövedelmünk 33 százalékánál, ami 80 000 forint nettó jövedelem esetén 24 600 forint havonta. Természetesen itt is vannak kivételek, nagyon magas jövedelem esetén egyes bankok engedélyezik az 50 százalékot is; míg egyes bankok például nem százalékos alapon, hanem ügyfélminősítés alapján döntenek.

Alapvetően mégis érdemes azzal számolni, hogy amennyiben jövedelmünk 33 százalékáig kapjuk meg a hitelt, akkor képesek vagyunk-e azt havonta fizetni, illetve az otthoni kalkuláció során vegyük figyelembe az egyéb hitelek törlesztőrészleteinek a jövedelmünkre rótt terheit is, hiszen ezt a bank is meg fogja tenni.
A számításainkban nem árt továbbá figyelembe venni, hogy a Statisztikai Hivatal adatai szerint egy aktív korú felnőtt havi létminimuma 75 ezer forint; illetve minden a háztartásban élő további felnőtt személy + 0,7 és minden gyermek + 0,5 személynek tekintendő. Bár a bankok sok esetben nem ezen adatok alapján számolnak, sőt vannak olyan bankok is, akik számára a jövedelem állandósága a fontos és nem az összege, és a hitelbírálat során az egyéni minősítést veszik csupán figyelembe, ha a fenti tényezőkkel kalkulálunk, akkor az eseteleges hitelbírálat eredménye ne érhet váratlanul – esetleg pozitívan csalódunk.

Amikor hitel felvételére adjuk a fejünket, érdemes széles körben tájékozódni. A legfontosabb hitelbírálati tényező minden esetben a jövedelem, emellett bizonyos hiteltípusoknál a fedezet értékével, plusz fedezet bevonásával is lehet kalkulálni.

Amikor a felvehető hitel összegét és a törlesztőrészeket igyekszünk kikalkulálni, nem elegendő egy bank ajánlatát áttekinteni. Manapság az internetes felületek igen nagy segítséget nyújtanak az előzetes számításokhoz. Az online elérhető hitelkalkulátorok többsége megközelítőleg pontos képet adhat leendő hitelünkről és semmiféle kötelezettséggel nem jár.
Itt is vannak azonban buktatók, hiszen manapság már rengeteg kalkulátor elérhető, s ezeknek pusztán egy része az, ami pontos. Banktól függően más és más jellegű hitelkonstrukciókról beszélünk, ezért ha valós értékeket mutató hitelkalkulátort keresünk, érdemes az adott bankok holnapján elérhető kalkulátort használni.

Természetesen az általános kalkulátorok sem rosszak, ám ezek esetében több dologra kell figyelni. Vannak köztük olyanok, amelyek egy adott bank ajánlatát használják csak a számítások elvégzéséhez, így semmivel több információt nem adnak, mint ha bankról bankra, honlapról honlapra vándorolva kalkulálva keresnénk a számunkra legjobb lehetőséget.

A másik kategória azok a kalkulátorok, melyek a hazánkban elérhető nagyobb bankok ajánlatait és a mi igényeinket figyelembe véve számítják ki a legjobb ajánlatot, vagy az általunk betáplált adatok alapján kilistázzák az egyes bankok ajánlatait. Ezek többnyire megbízható, hellyel-közzel pontos adatokat adnak, persze nem helyettesítik az embert és sok tényezőt egyszerűen képtelenek figyelembe venni, de iránymutatásként tökéletesen használhatóak.

A kérdés akkor válhat égetővé, amikor egy korábban felvett hitel törlesztőrészletei miatt nem jutunk pénzhez akkor, amikor valóban nagy szükség van rá. Eső után paraplé. Éppen ezért, a kedvező ajánlatok tömkelege ellenére érdemes átgondolni, átszámolni, valóban szükségünk van-e az adott hitelre; nem akadályozhatja-e meg például egy többéves áruhitel vagy egy szabad felhasználású jelzáloghitel jövőbeni terveinket.

Általánosságban elmondható, hogy érdemes hitelt felvenni ingatlanra, gépjárműre. Ezek önerőből történő megvásárlása több évbe, évtizedbe is telhet, azonban a nyugodt élethez, a munkavégzés megkönnyítéséhez alapvetően szükség van rájuk.
Ugyanezen kategóriába sorolhatóak a nem várt, nagy összegű kiadások, melyek olykor életet menthetnek. Ilyenek a nagy összegű egészségügyi kiadások, melyeket megtakarítás híján nem tudunk önerőből kifizetni, azonban egy életmentő műtéttel nem várhatunk éveket.

Végül, de nem utolsó sorban ide tartoznak azon használati eszközök, melyek megkönnyítik a munkavégzést, olcsóbbá vagy azonos áron jobbá, értékesebbé teszik a termelést.
Nem ajánlott azonban hitelt felvenni olyan tárgyakra és szolgáltatásokra, melyek túlmutatnak pénzügyi korlátainkon, hiszen azokat kamatos kamattal fizetjük hónapokon, sokszor éveken keresztül, jelentősen megterhelik a családi kasszát és sok esetben valós igény sincs rájuk, nem javítják életszínvonalunkat, nem csökkentik kiadásainkat.

Szintén nem érdemes értékvesztő tárgyakra vagy egyszeri szolgáltatásokra hitelt felvenni, mint például élelmiszerekre, ruházkodásra kirándulásra, repülőjegyekre, elektronikai cikkekre.
Ez természetesen általános lista, hiszen egy üzletember számára a repülőjegy ára jó üzlet esetén a hitel összegének sokszorosát visszatérítheti; egy család számára egy új hűtőgép csökkentheti a kiadásokat, azaz a hitel céljának meghatározásakor mindenképpen át kell gondolnunk, hosszú távon az adott termék vagy szolgáltatás közvetlenül vagy közvetetten jár-e haszonnal, javítja-e életminőségünket, csökkenti-e kiadásainkat. Amennyiben a válasz igen, akkor érdemes végiggondolni, hogy a várható bevétel vagy kiadáscsökkenés arányaiban megéri-e a termékért vagy szolgáltatásért kifizetett összeget.